Reykjavik csodái és látnivalói – izlandi alapok

Az előző bejegyzésben már találkozhattál általános tudnivalókkal, valamint különböző érdekességekkel, így most több részre osztva fogom megmutatni Izland azon csodáit, amiket érdemes megnézned. Elég sok minden fog szerepelni a listán, így külön posztot szentelek a nagyobb tájegységeknek, valamint külön egyet a fővárosnak. Most lássuk Reykjavik látnivalóit.

Kép: A Reynisdrangar bazalt oszlopai (igen, ez a kakukktojás, mivel ez nem Rekjavikban található, de nem tudtam kihagyni [majd egy következő posztban a Reynisdrangarról is lesz szó])
Forrás: www.mnn.com

Höfdi ház: 1986 október 11-én és 12-én Reykjavik a világ fővárosává vált. Hogy miért? Azért, mert ez ház adott otthont az egyik legfontosabb csúcstalálkozónak, melyen Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov, a szovjet kommunista párt főtitkára vett részt. És miért éppen Izlandon volt a csúcstalálkozó? Nem másért, mint hogy nagyjából egyenlő távolságra fekszik Washingtontól és Moszkvától is. Az addig terjeszkedő és félelmetesnek tűnő szovjet fél itt olyan leszerelési ajánlatot tett, amelyen nemcsak Reagan elnök, hanem az egész amerikai delegáció meglepődött. Ez a kezdeti meglepődés ugyanakkor csak nagyobbra dagadt, amikor Reagan elnök nem sokat habozva, határozottan el is utasította Gorbacsov ajánlatát. Reykjavik a leszerelés szempontjából tehát sikertelenül zárult. (A házzal szemben található egy bank, az Arion bank, ahol lehetőség van korona váltásra, ami nem jön rosszul, ha itthon nem sikerült pénzt váltanod.)

Kép: Hödfi ház
Forrás: korkep.sk

Sun Voyager / Sólfar: A Höfdi háztól az óceánparton egy kis sétávál máris a Sun Voyagernél találod magad. A tervező – Jón Gunnar Árnason – szerint az álmokat, a fényt és a reményt szimbolizálja a szobor, bár engem inkább emlékeztetett egy viking hajóra.

Kép: Mászás előtt és közben
Kép: Sikeres mászást követően feljutottam a Solfárra

Harpa: Amennyiben még tovább sétálsz a parton, egyenesen bele fogsz botlani a Harpaba, ami nem más, mint az opera épülete. Érdemes bemenni, ugyanis – lehet, hogy csak az én számomra, de – eszméletlen látványt nyújt. Az épület ad otthont az izlandi Operának és a Szimfonikus zenekarnak is.

Kép: Harpa belülről (kívülről nem mutatok képet, ha érdekel, keress rá, belülről szerintem sokkal mutatósabb és különlegesebb)
Forrás: adventures.is

Hallgrímskirkja: Reykjavik híres evangélikus templomát elég nehéz lenne eltéveszteni, tekintettel arra, hogy egy domb tetejére épült. Mikor én meglátogattam, sajnos nem lehetett felmenni, mert felújítási munkálatok voltak. A templom 74,5 méter magas, mellyel Izland legmagasabb épülete, de nem a legmagasabb építménye, ugyanis azt a címet egy rádióantenna birtokolja. A templom a városközpontban található és egész Reykjavikból látni lehet, így iránymutatónak is használhatod.

Kép: Hallgrímskirkja
Forrás: hotelklettur.is

Városháza: Lehet fura teremtmény vagyok, de akárhova megyek külföldre, a városházát / polgármesteri hivatalt / tanács épületet mindig megnézem. Nem mintha ebből bámire is követeztetni lehetne, de ezek az épületek általában az adott város jelképei és nagyban tükrözik magát a várost is. Ha Reykjavikban jársz, menj el ide is. Nem csupán magáért az épületért, hanem az odavezető útért is. A városháza ugyanis egy tó partján található és a bejárat egy hidacskáról közelíthető meg. A tavacskában kacsák és hattyúk úszkálnak, valamint mindenféle madarak röpködnek. Tényleg kihagyhatatlan.

Kép: Háttérben a városháza
Forrás: pinterest.com

Az ismeretlen bürokrata szobra: Ha már elmész megnézni a városházát, akkor ezt se hagyd ki. Majdnem szemben a városházával, a tó partján fogod megtalálni a szobrot. Érdekes a neve a szobornak, igazság szerint a történetéről semmit nem tudok, de pár dolognak sikerült utánajárnom. A szobrot 1994-ben Magnus Tomasson készítette bazaltból és állítólag a mindenapi “arctalan” hivatali dolgozókat ábrázolja. Egy másik értelemzést is találtam, mely szerint a szobornak semmi köze nincsen a hivatali dolgozókhoz, hanem az átlag embert személyesíti meg, ahogy a mindenapi terhek súlya alatt összeroskad és ezek betemetik őt.

Kép: Az ismeretlen bürokrata szobra

Kék Lagúna: A méltán híres, közvekedvelt és eszméletlenül túlértékelt Blue Lagoon. A kinti medence kb. 40 fokos, kovával, algával és ásványi anyagokkal dúsított. Vizében az édesvíz és a tengervíz szélsőséges hőmérsékleten elegyedik egymással, míg magának a medencének a vulkanikus láva adja a “keretét”. A belépőjegy nagyon drága és ezért cserébe nem kapsz olyan sok mindent. Ennél sokkal jobb és olcsóbb fürdőket is találsz Izlandon. A lagúna a közeli Svartsengi erőműnek köszönheti létrejöttét, ugyanis az erőműt a hőforrások felszín alatti vízével működtetik. Az erőmű turbináit ezzel a vízzel pörgetik, a fölösleges termálvizet pedig a Kék Lagúnába vezetik, melynek a vizét két naponta lecserélik (az erőműbe bemenő víz még 160 fokos, az onnan kijövő már csak 70, majd a medencében 40 fok körülire hűl le). A meleg víz gazdag ásványi anyagokban, pl.: szilícium-dioxidban, kénben. A víz össz ásványi anyag tartalma 25.800 mg/kg. A fürdő területén szauna, gőzfürdő, faragott lávabarlang és mini vízesés is található. A szauna/gőzfürdő a sima belépővel nem vehető igénybe, ezekhez kiegészítő (értsd: drágább) jegy kell. Egyébként a belépő árak kicsit több mint 6.000 izlandi koronától kezdődnek, azaz nagyjából 15.000 Ft-tól (a felnőtt jegy).

Kép: A Kék Lagúna felülnézetből
Forrás: adventures.is
Kép: Kék Lagúna
Forrás: http://bigcitylittlenurse.co.uk/

Remélem ezzel a bejegyzéssel megjött a kedved, hogy elutazz Izlandra, de ígérem, a következő beszámolókban annyira meg fogod kedvelni, hogy haza se akarsz majd jönni. Hamarosan érkezem új poszttal, addig is ábrándozz Reykjavikról. Kezdetnek nem rossz.

pandakaland

2 thoughts on “Reykjavik csodái és látnivalói – izlandi alapok

  1. A Sun Voyagerhez egy kis extra adalék: Reykjavík alapításának kétszázadik évfordulója alkalmából egy művészeti pályázatot hirdettek, amelyen a Sun Voyager nyert. Az alkotás készítője, Jón Gunnar Árnason a szobor készítése közben már halálos beteg volt. Sokan úgy tartják, hogy a Sun Voyager nemcsak a fényt, a reményt és az álmokat szimbolizálja, hanem az alkotó ezt a hajót a saját haldoklásának szimbólumaként készítette. Egy hajó, amely a lelkét átviszi majd a túlvilágra. Sajnos a kiállítást már nem érte meg, még jóval a szobor kihelyezése előtt meghalt.

  2. Köszönöm szépen, ezt nem is olvastam még sehol 🙂 Nagyon érdekes és megható történet. Kicsit ahhoz tudom hasonlítani, amit a “Vikingek” sorozatban láttam -, bár nem tudom, mennyi a valóság alapja -, hogy amikor meghal valaki, akkor hajót építenek neki, ráhelyezik a holttestet, meggyújtják és útjára engedik a hajót. Lehet, hogy ez is egy jelképe annak, hogy a hajó vigye át a lelküket a túlvilágra. Megható módja az elválásnak.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük