Izland és minden, amit tudni akartál (vagy nem) róla

Hogyan is kezdhetnék írni Izlandról.. Nagyon sokáig halogattam ezt a bejegyzést, mert annyi mindent írnék, hogy senki nem lenne, aki végigolvassa. De komolyan. 12 napot volt szerencsém eltölteni a szigetországban, mely során körbejártuk, így elég sok élménnyel lettem gazdagabb és az előre oly’ várt látnivalók abszolút háttérbe szorultak az ott tapasztalt új dolgok mellett. De kezdem végül egy általános tájékoztatóval, amiben hasznos és/vagy kevésbé ismert információkkal találkozhatsz.

Kép: Kirkjufell
Forrás: www.travelorigo.com

Az észak-atlanti szigetország az Atlanti-óceán északi részén, Grönland és Skócia között, Feröertől északnyugatra, a két globális jelentőségű tektonikai lemez – az eurázsiai és az észak-amerikai – határvonalán terül el. Izlandon nincsenek hosszabb folyók, mert a sziget belseje száraz és hideg. Grönlanddal ellentétben Izlandot Európa, és nem Észak-Amerika részeként kezeljük. Kulturális, gazdasági és nyelvi szempontból is Skandináviához tartozik. A lemeztektonika szerint úgy keletkezett, hogy a két távolodó kőzetlemez közötti hasadékon feltört a magma, és megszilárdult. A vulkáni kitöréseknek köszönhetően a sziget területe keletkezése óta állandóan növekszik. A sziget felszínén ma is jól megfigyelhetők a két lemez távolodásának jelei.

Kép: Izland elhelyezkedése Európán belül
Forrás: hu.wikipedia.org/

Időeltolódás. A nyári időszámítás alatt -2 óra, a téli időszámítás alatt -1 óra (pl. amikor nyáron Budapesten dél van, Izlandon délelőtt 10 óra).

Még az előzőekhez kapcsolódva. Izlandnak geológiailag az északi része már az amerikai kontinenshez kapcsolódik, míg keleti része Európához, és van egy szűk része – a Thingvellir Nemzeti Parkban –, ahol át tudunk menni Európából Amerikába, geológiai értelemben.

Kép: Valahol itt van Európa és Amerika geológiai határa
Forrás: eatsleeplovetravel.com

Az izlandiak hagyományosan két évszakot tartanak számon, a telet és a nyarat. Néhány májusi hét tekinthető tavasznak, és néhány szeptemberi az őszi átmenetnek. Igazán kellemes idő közép-európai szemmel július végén-augusztus elején fordul elő, ezért mondják tréfásan a külföldieknek a helybéliek, hogy az izlandi nyár július 28-tól augusztus 1-ig tart. Télen az átlaghőmérséklet -1 °C, nyáron 10–14 °C, de a levegő tisztasága miatt melegebbnek tűnik. (Annyira melegnek érzi az ember a nyári hőmérsékletet, hogy én például rövid nadrágban és egy pólóban sétafikáltam Akureyri utcáin júniusban.) Ha engem kérdezel, mikor utazz Izlandra, a válasz egyszerű lesz. Egyszer nyáron, június végén – július elején és egyszer télen.

Grönlandot szokták – nevéből adódóan – tévesen a “zöld földnek” (szigetnek) nevezni, viszont ott sokkal több a jég és a hó, mint Izlandon. Izlandot pedig, ahol sokkal több a zöld, a tűz és a jég szigetének nevezik. Fura, nem?

Kép: Izland kontra Grönland

Izlandon magyarok voltak az első menekültek. 1956 decemberében az 1956-os forradalom után 52 magyar menekült érkezett Izlandra. Ez akkor nagy dolog volt, tekintettel arra, hogy ez volt az első alkalom a független Izland történelmében, hogy az ország menekülteket fogadott be.

Kép: 56-os magyar menekültek Izlandon
Forrás: Morgunblaðið

Izland természetes állatvilágában nem fordulnak elő jegesmedvék, de esetenként a sarkkör közeléből jégtáblákon leúsznak (ilyen például 2008 júniusában fordult elő).

Kép: Random jegesmedve
Forrás: blog.frontiersin.org

Szóval, akkor mi is a legveszélyesebb állat Izlandon? Meglepő lesz a válasz, de egy madár, még hozzá a sarki csér. De mit is kell tudni róla. Nyár végén a madár útra kel a Jeges-tengertől, a partok mentén az Antarktiszra repül. Rajta kívül bolygónk egyetlen vándormadara sem képes ezt a 20.000 km-es utat megtenni. A déli-sarki nyár végén azután a sarki csérek ismételten felkerekednek, és visszafelé is megteszik ezt az utat. Nagy telepekben költ, a fészkét sekély talajgödörben alakítja ki , melyet rendszerint kis kagylóhéjakkal bélel ki. És itt kezdődik a gond. Tekintettel arra, hogy a csér hajlamos a tojásait sekély talajgödrökbe rakni, így nehezen észrevehető a járókelők számára. Hidd el, ha már észrevetted, menekülj! Bár ő úgy is előbb fog téged meglátni és megkezdi a védekezést. Azon kívül, hogy nagyon hangos és a fejed felett fog repkedni, ne lepődj meg, ha “lekakil” és/vagy kicsit csipkelődni/ijesztegetni is odajön. A legjobb, amit tehetsz, ha azonnal irányt váltasz és menekülsz.

Kép: A sarki csér
Forrás: pixabay.com

Az Izland környéki vizekben a bolygónk legnagyobb állata, a kék bálna is megfigyelhető. Én azt mondom, mindenképp megéri elmenni bálnalesre, ha nem is fogsz vízből kiugró bálnát fotózni, az élmény örök lesz.

Kép: Na ez az, amire NE számíts és akkor nem fogsz csalódni. Ez egy dalviki bálnales, én is velük voltam, de sajnos ilyen képet nem tudtam készíteni.
Forrás: www.arcticseatours.is

Egy átlagos héten 150-400 földrengést regisztrálnak, többnyire 2,8 magnitúdó alatti erősségűt, de heti egy-két alkalommal 3 – 3,8-as rengés is előfordul. Az sem ritka, hogy 2000-5000 földrengést észlelnek a kutatók egyetlen hét leforgása alatt.

A jégbarlangok instabil képződmények, bármikor beomolhatnak, ezért veszélyes a közelükbe menni. Kizárólag télen látogathatók, amikor a hideg megkeményíti a jeget. Még így is lehet hallani az állandó repedések hangját, melyek folyamatosan keletkeznek a gleccsermozgásnak köszönhetően. Ha érdekelnek ezek a barlangok, akkor jobb, ha tudod, hogy előzetesen érdemes utánanézned, ugyanis különböző programokra lehet befizetni, viszont sajnos nagyon drágák ezek a programok, akár 350 dollár is lehet egy 3 órás túra. Van lehetőség a Vatnajökull Gleccser jégbarlangba ellátogatni, de választhatod a Langjökullt vagy akár a Myrdalsjökull gleccsert is.

Kép: A Vatnajökull jégbarlang
Forrás: guidetoiceland.is

Vér- és DNS-vizsgálatokkal kimutatták, hogy a szigetek eredeti férfilakosságának zöme Skandináviából érkezett, vagyis a vikingek utódainak tekinthetőek, míg az első női telepesek Skócia és Írország tengerparti részeiről származtak.

Kép: Viking had
Forrás: http://sciencenordic.com

Az ország nem tagja az Európai Uniónak. Parlamentje, az Alþingi, a legrégebbi a világon, 930-ban alapították.

Az izlandi nők soha nem vették és ma sem veszik fel férjük nevét a házasságkötés után. A megszületendő bébi keresztnevét a szülők a keresztelő/névadó szertartásig teljes titokban tartják, még a legjobb barátok, legközelebbi családtagok előtt is. A törvény szerint azonban maximum 6 hónapig maradhat névtelen egy gyermek. A névadó szertartásig semleges beceneveket kaphat, mint pl. baba, pici, édes.

Az egészségügyi ellátás ingyenes az Európai Egészségbiztosítási Kártya felmutatásával az Európai Unió tagországaiból érkezők számára.

Kép: Európai Egészségbiztosítási Kártya
Forrás: www.oep.hu

Reykjavík Izland fővárosa, a világ legészakibb fővárosa. Nevének jelentése: “füstös öböl”.

Kép: Reykjavík
Forrás: www.smartcitiesworld.net

Bankkártyával szinte az egész országban lehet fizetni.

Vízum nem kell magyar állampolgárok részére, érvényes útlevéllel nyugodtan útra kelhet bárki (90 napot meg nem haladó tartózkodás esetén). Én útlevéllel utaztam, ugyanis a kártyás személyi igazolvány elfogadását elvileg megtagadhatják. Nem tudom, hogy ez annak köszönhető, hogy Izlandon nem állítanak ki személyi igazolványt, de jobb félni, mint megijedni.

Nyelv: izlandi – angolul szinte mindenki beszél
Vallás: a többség evangélikus
Államforma: parlamentáris köztársaság
Hivatalos pénznem: izlandi korona (ISK)
Időeltérés: -1 óra (UTC 0)
Közlekedés iránya: jobb
Hálózati feszültség: 230V

1980-ban Izlandon választották meg a világ első női államfőjét Vigdis Finnbogadottir személyében.

Kép: Vigdis Finnbogadottir
Forrás: www.bbc.co.uk

Izlandon állandó magyar külképviselet nem működik. Az akkreditált magyar külképviselet Oslóban (Norvégia) található, ezért az Izlandra utazó magyar állampolgároknak a konzuli segítség nyújtása nehézségekbe ütközik, és hosszabb időt vesz/vehet igénybe. 

Híres az izlandi gasztronómia is. Itt aztán mindenféle furábbnál furább dolgokat kóstolhatunk meg. Az étlapon találhatunk olyat, hogy Hákarl, mely rothadt cápahúsból készült étel és hat hónapig elásva érlelik, hogy elérje a megfelelő feldolgozhatósági szintjét; olyat, hogy Rútspungur, ez savóban pácolt koshere lepénnyé alakítva; vagy a Svi, mely félbevágott juhfej pirítva és főzve; több étterem kínálatában megtalálható a bálnahús vagy a nyers lunda szív. Én ezek közül csak a bálna steaket próbáltam ki. Maradjunk is annyiban, hogy egyszer elég volt. Ha valaki szeretné kipróbálni, akkor Akureyriben a Bautinn nevű étteremben megteheti.

Kép: Bálna steak Akureyriben
Forrás: www.tripadvisor.co.uk

Nincs egyetlen egy McDonald’s étterem sem a szigeten.

Kép: Az isteni Mekis krumpli. Pá pá
Forrás: infostart.hu

Ha már az ételeken túl vagyunk.. jöjjenek az italok.. 1989. március 1-ig a sör illegális termék volt az országban, ezt a lemaradást mára eléggé behozták. Mi nekik az a nemzeti ital, mint nekünk a pálinka? Az erjesztett krumpliból készült és köménymaggal ízesített nemzeti likőrjük, a Brennivin (szó szerinti fordításban égetett bor, de az izlandiak “fekete halálként” emlegetik csak). Az alkoholtartalma kb. 40%. A brennivin készítésénél különböző fűszereket használnak, pl. kakukkfű, kapor, ánizs és édeskömény. Ha életedben ittál már rosszat, akkor azt szorozd meg hattal és emeld négyzetre, na az lesz a Brennivin.

Kép: A brennivin

A boltok hétköznap jellemzően 10 és 18 óra között vannak nyitva, szombatonként 16 óráig. Alkohol csak kijelölt, állami üzletekben (vínbúð) kapható.

Kép: vínbúð
Forrás: travelade.com

A szállás, közlekedés és élelmiszer árak a magyarországi árszintet meghaladják. Kb. 1,5-szerese minden az itthoni áraknak. Cserébe kapunk olyan terméket is, aminek a minősége is 1,5-szerese az itthoninak. Nagyon sok amerikai import termékkel találkozhatunk a boltok polcain, VISZONT Európa legnagyobb banánültetvénye is Izlandon található.

Kép: Banánültetvény
Forrás: www.magyarorszagom.hu

Közlekedés: Szerintem, aki Izlandra kíváncsi, az nem fogja beérni azzal, hogy a fővárosban tölt pár napot, esetleg egy-egy buszos útra befizet (pl. Golden Cirle). Ahhoz, hogy valóban megismerd Izland ezer +1 arcát, igenis távolságokat kell megtenni. A kocsibérlés nehéz kérdés. Függ attól, hogy hányan vagytok (az ára miatt elsősorban), valamint vannak olyan területek, ahova nem is mehetsz be gépjárművel hivatalos helyi sofőr nélkül. A buszos utak elég költségesek és nem feltétlenül áll rendelkezésre olyan, amivel az egész szigetet körbe tudod járni. Hogy mi a legjobb választás? Megítélésem szerint az, ha egy utazási irodával mész, akik garantáltan elvisznek szinte mindenhova. (Magam ellen beszélek, mert nem vagyok híve az utazási irodáknak, de ez volt életem egyetlen útja, ahol erre kényszerültem.)

A legjobb fürdő a szigeten NEM a Kék lagúna szerintem. A Kék lagúna tény, hogy a legnagyobb turistacsalogató látványosság, de nagyon túl van értékelve és nem utolsó sorban túl is van árazva. Ha valóban egy jó fürdőre vágysz, ahol közben csodálhatod a szép tájat (esetleg a naplementét) és méregdrága belépőre sem akarsz költeni, akkor válaszd a Myvatn Nature Bath-t.

Kép: Myvatn Nature Bath
Forrás: book.tourdesk.is

Állítólag Izlandon nem léteznek szúnyogok. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Myvatn tó (Szúnyog tó / Szúnyogok tava) környéke tele van apró, repülő lényekkel, amik ellen az a legjobb védekezési mód, ha hálós kalapot visel az ember. A nyári időben a tó környékét ellepik a szúnyogok (most akkor vannak vagy nincsenek??), így én vitatkoznék azzal az állítással, hogy Izlandon nincsenek szúnyogok. Az tény, hogy ezek nem a vérszívó típusú szúnyogok, de szúnyogok.

Kép: Ezért a látványért elviselhető egy kis időre a szúnyogáradat
Forrás: www.klook.com
Kép: Ha nincs szerencséd és rosszkor érkezel, akkor ilyen áradattal kell számolnod
Forrás: labs.russell.wisc.edu

A szigeten olyannyira változatos a táj, hogy számtalan mozifilm forgatási helyszínéül szolgál(t), többek között a Batman: Kezdődik!, Prometheus, James Bond: Halj meg máskor.

Kép: Ridley Scott filmjének, a Prometheusznak többek között ez is egy forgatási helyszíne volt
Forrás: www.atlasofwonders.com

Egyébként már térképes kivonat is készült az izlandi forgatási helyszínekről. Ezt is megmutatom. Ha nagyobb méretben érdekel a kép, KATT IDE.

Kép: Trónok harcától kezdve mindent megtalálsz ezen a térképen, pl. Csillagpor, Tomb Raider
Forrás: guidetoiceland.is

Mennyi időre menj.. A kérdést már az előzőekben boncolgattam, mikor azt írtam, hogy a szigetet igenis be kell járni. Erre nekünk szerencsére sok napunk volt és azt tudom mondani, hogy ha pár kevésbé fontos látnivalót kihagysz, akkor is minimum 7 nap kell.

Ígérem, hamarosan folytatom a részletes útleírásokkal és képekkel, saját élményekkel gazdagított beszámolót, de ez így is hosszabbra sikerült, mint terveztem.

Búcsúzóul egy idézet egy izlandi írótól, Hallgrímur Helgasontól:

“Ha nincsenek impulzusok, nincs gondolkodás sem.”

pandakaland

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük