Malmö, a skandináv gyöngyszem

Malmö Svédország harmadik legnépesebb városa és 2000 óta közvetlen összeköttetésben áll Dániával az Öresund hídnak köszönhetően. Malmöt a XIII. században alapították, amikor még Dániához tartozott, sőt a XV. században Dánia egyik legnagyobb városa volt. A városka csak a XVII. században lett Svédország része.

Malmö volt a második település, amit Svédországban meglátogattam (Göteborg volt az első, arról itt és itt olvashatsz) és azóta is szerelmes vagyok belé. Eddig 22 országban jártam, megszámlálhatatlan városkát láttam, de a szívem valahogy mindig Malmöbe húz. Állítom, ha valahova külföldre kellene költöznöm, ez a város lenne az; gondolkodás nélkül mennék. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy Skandinávia őrült vagyok és én vagyok az az ember, aki minden évben várja a telet, a havat, a jeget és amikor beköszönt a 30^oC itthon, megőrülök és hidegebb éghajlatra vágyódom. Egy szó mint száz, Malmöt látni és beleszeretni kell. Mindenkinek.

Hogy miért szeretem Malmöt olyan nagyon? Olvass tovább és megtudod 🙂

Malmö is nagyon sok szép látnivalót kínál az embernek, de ezeket nem elég megnézni, hanem a hangulatát kell a városnak magadba szívni. Nem lehet egy speciális helyet ajánlani, ahova el tudsz menni és megérteni, miről is beszélek. Szimplán elég, ha napközben lemész a Ribersborg strandra és a homokdűnék mellett ücsörögsz, nézed a szörfösöket vagy az utcákon sétálgatsz; jönni fog az egész magától, csak legyél nyitott.

A legfontosabb látnivalókat bemutatom és a végén remélem érteni fogod, hogy miért egy kis ékszerdoboz ez a város és miért nőtt a szívemhez.

1, Öresund híd / Øresund híd

A második kedvenc hidam a világon, mely Malmöt és a dán fővárost, Koppenhágát köti össze. 7845 méteres hosszúságával Európa leghosszabb közúti-vasúti hídja. Maga a híd kb. 8 km hosszú, de a felénél vízalatti alagúttá válik, így az autósok 4 km-en keresztül a víz alatt haladnak az E20-as európai főútvonalon. Szerintem a hidat senkinek sem kell komolyabban bemutatni, a többség ismeri, köszönhetően a 2011-es “A híd” című svéd-dán sorozatnak (ez is az egyik kedvencem volt; 2018-ban volt a záró évad). A sorozat hatására Malmöben “Híd” idegenvezetés indult, mely a sorozatban feltűnő helyszíneken kalauzol végig. Elég drága a részvételi díj, de fanatikus rajongóknak megéri.

2, Turning Torso

A spanyol építész, Santiago Calatrava tervezte a felhőkarcolót, mely a Ribersborg strand környékén található meg, a város északi csücskénél. Az 54 szintes torony magassága 190 méter, mellyel Svédország és Skandinávia legmagasabb épületének számít, egyben Európa második legmagasabb lakóépületének a moszkvai Triumph-Palace után. A Turning Torso 2005-ben elnyerte az Emporis Skyscraper Awardot, mellyel minden évben a legjobb felhőkarcolót díjazzák, valamint 2005-ben elnyerte az MIPIM díjat is a legjobb nemzetközi lakóépület kategóriában. 2006. augusztus 18-án Felix Baumgartner 190 méteres bázisugrást hajtott végre a Turning Torso tetejéről. Igen, ez az a Felix Baumgartner, aki ejtőernyős ugrása során átlépte a hangsebességet. (2012. október 14-én 39.045 méterről ugrott ki és 1342,8 km/h sebességgel zuhant a Föld felé a hangsebesség 1,24-szeresét elérve, 4 perc 19 másodpercet töltött szabadesésben, és végül sikeresen földet ért.)

3, Ribersborg strand / Ribersborgsstranden

A Turning Torsotól nem messze található ez a homokos strand, ahol szeles időben rengeteg szörföst, jobb időben sok futót, kutyasétáltatót, gyerekekkel játszó szülőket és csak úgy sétálgató időseket lehet találni. A strand mellett található egy kisebb, de annál hangulatosabb park is, valamint egy móló, amin egy étterem, a Ribersborgs Kallbadhus van.

4, Malmöhus kastély

A Malmöhus mai formáját a XVI. század közepén nyerte el egy nagyobb újjáépítést követően. Dánia érméit is itt verték a középkorban. A XIX. században elítélteket fejeztek le a kastély udvarában. A Malmöhust a XVI. század szellemében restaurálták, méretének köszönhetően Svédország déli részének legnagyobb múzeuma. Ide mindenképp érdemes ellátogatnod, viszont jól oszd be az időd, mert minimum 2 óra kell ahhoz, hogy körbeérj a múzeumban.

A múzeum után érdemes az irányt a Kungsparken felé venni, itt rengeteg szobrot tekinthetsz meg, majd a Jakob Nilsgatanon a Lila Torg felé venni az irányt. Hogy miért? Íme pár fotó a környékről.

5, Lilla Torg

A tér az 1590-es években jött létre. Polgárok feleségei és cselédek vásárolhatták itt meg a mindennapi étkezéshez szükséges hozzávalókat. A tér nyugati oldalán a hentesek, a délin pedig a pékségek voltak, de voltak halárusok is. Az 1700-as évekre a piac szinte eltűnt, helyére házak magasodtak ki, majd az 1900-as évek elejére vörös téglás fedett vásárcsarnok alakult ki. Azonban ez sem maradt sokáig így, ugyanis az 1960-as években ezt is lerombolták. A Lilla Torg mára a malmöiek kedvelt találkozóhelye lett, a téren számtalan éttermet és kávézót találsz, amelyek reggeltől késő estig nyitva vannak. Természetesen az árak is igazodnak ahhoz, hogy itt mindig nagyon sok ember van és közkedvelt a tér a turisták körében. Maga a tér egy régi piactér részben fából készült halászházakkal.

6, Rådhus / Városháza

A városházát az 1358-as évektől tartják számon, ekkor számoltak be róla először. Bár a mai városházát csak 1546-ban építették holland reneszánsz stílusban. Ebben az időszakban Észak-Európa legnagyobb városházaként tartották számon. Az 1860-as években újították fel, és sok dologgal egészítették ki. A városháza a főtéren, azaz a Stortorgeten található. A városházával szemben, a tér közepén van X. Károly Gusztáv lovas szobra is.

7, Szent Péter templom

A XIV. században alapított Szent Péter templom Malmö legrégebbi épülete. A templom gótikus stílusban átépített egykori román stílusú épület. A templom legszebb és legérdekesebb részei, a templom észak-nyugati sarkában lévő Krämare-kápolna, melynek falait díszes, kora középkori freskók gazdagon díszítik, és az 1611-ből származó lenyűgöző fából készült oltárkép.

8, Színes absztrakt szobrok a kikötőnél a Centralstation mögött

Matti Kallioinen készítette a szobrokat, melyek pontosan az Anna Lindhs téren találhatóak. Igazság szerint nem tudom, hogy mit “gondolt a költő” az alkotás során, viszont az én értelmezésemben ez a sokszínű mű Malmö sokszínűségét hivatott tükrözni. A sokszínűség mind építészeti stílusokra, mind a lakosok változatosságára értendő. Malmö attól sokszínű, hogy mindenkit el-, és befogad, ami egy fontos üzenet is lehet Európa többi városa számára.

Remélem sikerült megmutatnom Malmö ezer+egy arcát neked és találsz valami olyat, ami téged is megfog. Én nem igazán tudom szavakba önteni, miért a szívem egyik csücske Malmö, mert egy hangulatot és érzést nem tudok átadni, de kívánom, hogy értsd, mire gondolok.

Pandakaland