Suomenlinna nevével ellentétben nem egy vár, hanem katonai erődítmény. Helsinki egyik városrésze, amely közvetlenül a Helsinki előtti szigeteken található. 1991-ben felvették az UNESCO világörökség listájára.
Katonai használatnak köszönhetően épségben fennmaradt a 250 éves erődítmény. Az erődítményt Franciaország anyagi támogatásával építtette a legnagyobb szigetre az akkori Svédország az oroszok elleni támaszpontnak, amit ezért még “Az észak Gibraltárja” néven neveztek. Mint svéd tengeri erődítmény, Sveaborg, mostani nevén Suomenlinna élénkítette a szárazföldön lévő Helsinki városának gazdasági életét és az építkezés ideje alatt az egész finnországi iparra fellendítő hatással volt. 1918-ban a finn polgárháború idején fogolytábor és börtön működött itt; a szigeteket 1918. május 12-én Finnországhoz csatolták és ekkor kapta a Suomenlinna nevet.
Suomenlinnán a Haditengerészeti iskolán kívül számos, a finn hadsereghez tartozó szolgálati lakás, állami tulajdonban lévő bérlakás és néhány magántulajdonú lakás található. Érdekesség, hogy utcaneveket nem használnak a szigeteken, a postai címzés a szigetjelölésből, házszámból és lépcsőházszámból áll.
A szigetre könnyedén átjuthatunk Helsinkiből komppal. Viszonylag gyakran közlekednek (30-60 perc) a kompok, a menetidő kb. 20 perc.
A komp kikötőtől ilyen kis hangulatos úton tudunk a sziget belseje felé haladni.
Suomenlinna temploma kimagaslik a tájból
Forrás: pinterest.com
A fenti templom tornya egyben világítótorony is és ez az első látnivaló, melyet megtekinthetünk a kikötőből a sziget belseje felé haladva. A templom mellett elhaladva megtekintheted a könyvtárat és a hadtörténeti múzeumot is, majd egy kis hídon áthaladva már át is jutottál egy másik kis szigetre. Ezen a szigeten a kedvenc látnivalóm és pihenésre alkalmas helyem a Piper Park, azon belül is a park egyik öble, ami egy strand.
Megítélésem szerint nem igazán szorul magyarázatra, miért ez az egyik legszebb hely a szigeten. Itt piknikezhetsz egyet nyugalomban, fürödhetsz, de napozhatsz is.
Ha letérsz a kis ösvényről, megnézheted az ágyukat. Igen, belefér egy felnőtt feje is. Nyugalom, ki is fér. Csak tájékoztatásul, az ágyúcső vége tele van szeméttel, így a fejed hosszánál messzebbre ne merészkedj.
Ha az ágyúkat elhagyod és tovább haladsz a sziget déli része felé, egy kavicsos partos szakaszt találsz.
A kikötőtől legtávolabbi részen található a Kuninkaanportti Királykapu. Ez a sziget főbejárata és egyben jelképe.
Forrás: wikimedia.com
Az erődítményben sétálva, a Királyi kapu mögötti részen több alagutat is felfedezhetsz. Van, ami kissé sötét, van, ami szűkös, mindenki megtalálhatja a számára szimpatikusat az elrejtőzéshez és ijesztegetéshez. A gyerekek például zseblámpával közlekedtek egyes alagutakban, úgyhogy hidd el, TÉNYLEG SÖTÉT VAN egyes folyosókon.
Suomenlinna Gondozóbizottsága nagy figyelmet fordít a karbantartásra és restaurálásra, mely szinte állandóan folyik valahol az erődítmény területén levő kb. 200 épület valamelyikében. A társaság munkája elismeréseként 2000-ben az Európa Nostra díjban részesült.
Ha Helsinkibe látogatsz, mindenképp látogass el a szigetre. Ha nem is nyáron, hogy fürdeni és napozni tudj, akkor ősszel, hogy egy kellemes sétát tehess. Lefogadom, akkor is szépek a strandok és előfordulhat az is, hogy kevesebb turistával találkozol mint én.
Pandakaland
8 thoughts on “Suomenlinna, avagy Észak-Európa Gibraltárja”